Országos léptékű drogprevenciós programot valósít meg a Baptista Szeretetszolgálat, amelynek egyik legfontosabb helyszíne Tapolca, ahol egymást váltják a különböző interaktív előadások, foglalkozások, játékkal fűszerezett beszélgetések. A cél egyértelmű: segíteni kell a leginkább veszélyeztetett fiatalokon.

A projekt eseményeit alapvetően a Baptista Szeretetszolgálat Országos Szociális Segítő Központjának megelőző-felvilágosító kezelést és drogprevenciós szolgáltatásokat nyújtó telephelyein – Tapolcán, Esztergomban és Mátészalkán – szervezik meg. Az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy megfelelő szakmai hozzáértéssel, módszertani megalapozottsággal, innovatív technikák alkalmazásával csökkenjenek a kockázati tényezők. 

Az eseménysorozat Tapolcán a Momentán Társulat interaktív előadásával és Zacher Gábor toxikológus közreműködésével kezdődött: a Függő játszma című előadás a Zachertől már megszokott módon szórakoztatóan, sok tréfával fűszerezve adta át a különböző élethelyzetekből leszűrhető tapasztalatokat, miközben felhívta a figyelmet függőségeink veszélyeire és az alkohol, kábítószer és más drogokkal szemben alkalmazható módszerekre.

A Momentán Társulat Magyarország legnépszerűbb improvizációs színháza, a nézők bevonásával mindig az aktuális közönségre szabják előadásaikat. Élethelyzetekre, karakterekre rögtönöznek, miközben akár a nézők is kihívások elé állíthatják a színészeket. Az általuk használt formák alkalmasak arra, hogy humorosan vessék fel a gondokat, Zacher Gáborral együttműködve pedig mindig az adott célcsoportra szabva hoznak létre inspiráló előadást. 

De ez csak az egyik eleme a programnak. Legutóbb az AppArt Egyesület drámapedagógusai érkeztek a tapolcai Szász Márton Általános Iskolába, ahol korábban már tartottak előadást „Carlo” címmel. A „Carlo” egy telepi roma fiú története, aki 15 évesen a Párizs nevű gettóban él. Anyja meghalt, apja börtönben él, a nagybátyja pedig a telep maffiafőnöke. Carlo szeretne több lenni, mint ami környezetének esélyeiből következhetne.

Mit tudok tenni én magam a saját boldogulásom érdekében, külső segítség nélkül, a hátráltató környezet, a rossz körülmények ellenére? Milyen lehetőségeim vannak az életben való boldoguláshoz? Milyen erőfeszítéseket kell tennem a másolt-örökölt mintákkal szemben? Kiktől és hogyan tudok segítséget kérni céljaim megvalósításához? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a színészek és a nézőtéren a fiatalok.

Az előadást követő alkalommal a diákok az osztályteremben gyülekeztek. 

– A tapolcai helyszínen egy hatvan alkalomból álló drámapedagógiai foglalkozás zajlik. A Szász Márton Általános Iskolát választottuk ki, mert az ide járó gyerekek nagy része 13 és 16 év közötti, sajátos nevelési igényű fiatal. Jól láttuk a programban rejlő lehetőségeket, azt, hogy hosszú távon tudunk dolgozni egy-egy csoporttal. Az ilyen eseménysorozatnak a hatása tartósan megmarad, és ez sokkal hatékonyabb, hasznosabb, mintha csak egy-egy bemutató jellegű foglakozást szerveztünk volna – mondta Labovszky Tamara, a segélyszervezet tapolcai telephelyvezetője.

Tamara hozzátette: a programban résztvevő diákok jelentős része roma származású. Úgy tapasztalják, nagyon jól megvalósul a roma és nem roma gyerekek közötti együttműködés, könnyebben elfogadják egymást a közös munkában megélt élményeknek a hatására. Abban bíznak, hogy ezeket a tapasztalatokat jól hasznosítják későbbi életükben, segítségükre lesz vélt vagy valós konfliktusaik kezelésében.

A Szász Márton Általános Iskola sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását végző, gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő közoktatási intézmény.

Egyedné Kiss Katalin az intézményvezető helyettese.

– Nekünk elsősorban nehezen tanuló, értelmileg akadályozott és autista diákjaink vannak. Többségük eleve szociálisan hátrányos helyzetű, és elég nehéz körülmények között él. Jellemző a szülők alacsony iskolázottsága és a munkanélküliség, s ez a háttér sajnos nagyon látszik a fiatalok magatartásán is. 

Az osztályteremben a látogató ezt azonnal megtapasztalja. Van, aki egyáltalán nem vesz részt a foglalkozáson, éppen csak jelen van és tüntetően mozdulatlanságba réved, mások a legváratlanabb helyzetekben és indokolatlanul szólnak, kiabálnak közbe.

– Nagyon örültünk a programnak, mert lehetőségünk adódott nyitni a világ felé. A gyerekek, akik a kötöttségeket nehezen viselik mert otthonukban nem nagyon vannak elvárások, olyan tevékenységekkel ismerkednek meg, melyeket az iskolában máskor nem csinálunk. A foglalkozások közben megtanulják, hogy léteznek elvárások és vannak feladatok, melyeket el lehet, és el is kell végezniük. Amint lehet hallani, többen először nagyon ellenállóak, ám a drámapedagógiai óra végére azért mégiscsak megcsinálják azt, amit kérnek tőlük, sőt, még élvezik is mindazt, ami történik velük. Végül aztán mindenki úgy jön ki az osztályteremből, hogy jól érezte magát.

A szemléletformáló, alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó célzott prevenciós projekt Magyarország kormánya és az Európai Szociális Alap támogatásával tizenkilenc hónapon át valósul meg – az érintettek érdekében részben Tapolcán.