Bejrút - Napok óta a libanoni fővárosban dolgoznak a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai.

Évek óta partneri kapcsolatban támogatja a Baptista Szeretetszolgálat szíriai keresztény menekült gyermekeket is befogadó libanoni iskolák munkáját. Az oktatás mellett a családokat szociális segítségben részesítik, élelmiszerrel, ruhával látják el a rászorulókat. Amióta megtörtént a robbanás, a szervezet 1355-ös adományvonalának tárcsázásával és pénzbeli felajánlásokkal is a 13555555-55555555-55555555-ös bankszámlaszámra „Libanon” közleménnyel gyűjt a tragédia elszenvedőinek érdekében. A beérkező összeget a megsérült bejrúti keresztény iskola újjáépítésére és a robbanás miatt nehéz helyzetbe került családok megsegítésére fordítják. 

A Baptista Szeretetszolgálat elnöke, Dr. Szilágyi Béla, valamint a segélyszervezet veszélyhelyzet-kezelési igazgatója, Pavelcze László már napok óta a tragédia sújtotta libanoni fővárosban dolgozik. A két szakember számára Libanon már hosszú ideje nem ismeretlen terep, hiszen a segélyszervezet 2006 óta végez humanitárius tevékenységet a közel-keleti országban.

 – Mi tapasztaltak a helyszínen?

–  Azon a másfél-két kilométeres körzeten belül, amit igazán érintett a robbanás, valóban nagyon komoly a pusztítás képe – mondta el kérdésünkre Dr. Szilágyi Béla. – A jól megépített házak állnak, de a rosszabb minőségű anyagból, gyengén készültek összedőltek, öt kórház pedig használhatatlanná vált. A detonáció ereje miatt három-négy kilométeres körzetben, a távolabbi épületekben nagyon sok ajtó és ablak beszakadt, s ezek rengeteg sérülést okoztak. Néhány irodaépületet szinte üresre söpört a robbanás. A tűzoltók azt mondják, olyan hatalmas volt a pusztítás, hogy a halottakat nem csak a romok alatt, de még az épületek tetején is keresik.  

– Milyen határozott céllal érkeztek Bejrútba?

– Alapvetően humanitárius segélyszállítmánnyal jöttünk, azért, hogy egészségügyi és gyógyászati felszereléseket, valamint gyógyszereket és pénzadományt adjunk át. Utóbbiból élelmiszert és higiéniai eszközöket vásárolhatnak helyi partnereink. Az első 150 higiéniai és a 150 élelmiszercsomagot már össze is állították, rövidesen megkapják ezeket a legjobban rászorultak. A robbanást követően a helyszínre juttatott első baptista segély egyébként mintegy 10 millió forint értékű.

– Mi most a legnagyobb gond a segítségnyújtás során?

– Ahogy saját tapasztalataink és a libanoni Vöröskereszt elnökével való beszélgetés után megállapítottuk, a koordináció hiánya. Mi csak azért tudunk dolgozni, mert már 2006 óta együttműködünk helyi partnereinkkel, akiknek most is hosszú távon kívánunk támogatást nyújtani: akár a robbanás sérültjeinek kezelése, akár a szíriai háború elől menekülő keresztény gyermekek oktatásának területén. Akad baj bőven, például a helyi baptista iskolában kétszáz tanár dolgozik, de a pedagógusok több mint felének megsérült az otthona. Alapvető célunk tehát a humanitárius segélyezés, ám partnereink is kérték, menjünk olyan helyszínekre, ahol egészségügyi segítséget kell nyújtani. Mert erre még mindig nagy szükség van. Megtörtént, hogy az utcán állítottak meg minket a sérültek azért, hogy segítsünk rajtuk, és cseréljük ki kötéseiket. Találkoztunk például egy olyan örmény származású idős férfival, akin legalább húsz sérülést találtunk.

– Több sürgős kötözésen vagyunk túl – folytatta Pavelcze László. – Olyan betegekkel is találkoztunk, akiket szakorvosi ellátásra kellett tovább irányítani, például trombózis gyanúja miatt. Arra is felkértek minket, hogy nézzünk át bizonyos területeket, és állapítsuk meg, biztonságos-e az ott tartózkodás. Jártunk egy tűzoltó laktanyában, onnan vezényelték az első egységeket a raktártűzhöz. Később tíz tűzoltó eltűnt, és eddig csak kettőnek a holttestét találták meg. Összességében az a véleményem, a pusztítás nem érintette az egész várost, de még tíz kilométerrel a robbanás epicentrumától távolabb is találtunk üvegszilánkot. Hiszen ahol nem volt a légnyomás útjában semmi, ott akármilyen távolságra elrepülhettek a törmelékek.

– Mi lesz a következő lépésük?

– Olyan egészségügyi csapatok összeállításában gondolkodunk, akik a helyieknek tartósabb segítséget tudnak nyújtani a kórházi ellátás során. Sok szempontból egyébként akár tíz évre előre kell tervezni, hiszen legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy Bejrút újra olyan legyen, mint korábban volt.

– Egyre több hírt hallani zavargásokról…

– Ilyenek csak este vannak, és nem érintik a segélyezési munkát. Úgy látom, nappal „összezárnak” a libanoniak és végzik a feladataikat, próbálják felkutatni a holttesteket, igyekeznek eltakarítani az utcákat, hogy a járművek újra közlekedhessenek.

A Baptista Szeretetszolgálat vezető munkatársai szerdán érkeznek haza, hogy aztán átgondolják a további humanitárius segítségnyújtás leghasznosabb formáit.