A Baptista Szeretetszolgálat munkatársai tevékenységük során gyakran megfordulnak olyan helyszíneken, ahol számítani lehet rendkívüli eseményekre, akár terrorakciókra is. Nem csak belföldön hajtanak végre segélyezési és humanitárius feladatokat, hanem a világ számos pontján: legutóbb például az instabil és veszélytelennek egyáltalán nem mondható észak-iraki, többségében kurdok lakta régióban jártak. De a veszély sajnos házhoz jön és Európában is történnek emberáldozatokat követelő terrorcselekmények.

Sajnos a közelmúltban ismét történt egy szomorú esemény, amikor egy nagyméretű járművel a stockholmi városközpontban a gyanútlanul sétáló tömegbe hajtottak. Ez ismételten felhívja a figyelmet az éberségre, arra, hogy megelőző lépéseket tegyünk a személyes biztonságunkért – figyelmeztet Horváth Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági csoportjának vezetője. 
A közelmúlt eseményei azt mutatják, a fanatikusok olyan eszközöket kezdenek használni cselekményeik elkövetéséhez, amelyekhez viszonylag könnyű hozzáférni, és nem kell hozzájuk engedély. Használatukhoz nem kell különösebb szaktudás, vagy szakértelem, illetve gyakorlottság sem. Az eszközök értéke sem drága, így beszerzésük igen könnyű: ez különösen igaz egy késre, vagy egy bérelt, lopott járműre.
– Rossz időben, rossz helyen szinte bárki lehet, aki városban mozog. Egy ilyen váratlan esemény túlélésének elsődleges feltétele az, hogy legyen elég időnk felismerni magát a történést – mondta Horváth Sándor. –  Ne feledjük, az akció gyorsabb, mint a reakció, azaz aki támadást kezd (jelen esetben a tömegbe hajtó személy) akciója gyorsabb, mint az utcán sétálgató, vagy éppen a kávézó teraszán üldögélő emberek reakciója. A támadó fejében már kialakult a szándék és az elkövetés módja, azaz, hogy mit, mivel, és hogyan hajt végre, így a cselekmény már folyamatban van és a támadás váratlanul érkezik.
A szakértő hangsúlyozza, agyunknak kell valamennyi idő arra, hogy a látottak, hallottak alapján feldolgozza és értelmezze, majd megfelelő kontextusba helyezze az információkat, és mindezek után meghozzon egy helyesnek vélt döntést. Tehát időre van szükség ahhoz, hogy felismerjük a ránk leselkedő veszélyt! Hogyan nyerhetünk időt? A válasz egyszerű: a támadó és a közöttünk levő távolság növelésével, illetve „térhatároló fizikai védelmi elemek” alkalmazásával. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy vannak helyzetek, amelyeket szinte lehetetlen kivédeni. De ha tudatosan tervezzük a mozgásunkat, pozíciónkat egy adott területen, kihasználva a tér objektív (tárgyak) és szubjektív (emberek) elemeit, akkor az adott helyzettől függően védettebb térben mozoghatunk és növelhető a reakcióidő.
– Váratlan esemény bármi lehet, és támadás bárhonnan érkezhet – folytatta Horváth Sándor. –Természetesen nem az a cél, hogy az életünket félelemben és rettegésben éljük le és lépten, nyomon támadásra számítsunk. Megoldás lehet a „mit tennék, ha?” nevű „játék”, amely segít abban, hogy magunkban végiggondoljuk az adott területre, rendezvényre vonatkozó lehetséges váratlan eseményeket és azt, milyen válaszintézkedéseket tennénk. Javaslom, hogy mérjük fel az adott rendezvény biztosítottságának szintjét, a rendelkezésre álló menekülési útvonalakat, a vészkijáratok számát, elhelyezkedését. Mérjük fel a területen fellelhető fedezékként vagy rejtekhelyként szolgáló tereptárgyakat, illetve a rendezvényen résztvevő emberek számát, mozgását, de például azt is, van-e elérhető mobilhálózat. A felmérés mellett átgondolhatjuk, mit tennénk, ha tűz üt ki, mit tennénk egy távoli vagy közelebbi fegyveres támadás esetén, hová rejtőznénk, menekülnénk, kit értesítenénk, ha bajba kerülünk.  

Sokszor nem gondolunk a lehetséges veszélyekre és arra, mi történne velünk például egy esetleges tűzesetnél.  A „mit tennék, ha?” gondolkodásmódot bárki könnyedén elsajátíthatja. Ezzel a módszerrel kialakítható egy olyan eljárás, amivel legalább gondolati síkon megoldásokat gyártunk egy-egy elképzelt helyzetre. Alaptételként elmondható: mindig jobb, ha egy váratlan eseményre van válaszunk, mintha nincs! Ha van válasz, akkor jó eséllyel az agyunk emlékezik rá, és az esemény bekövetkezésekor gyorsabban előhívja azt, mintha az esemény pillanatában kellene azt elkészítenie. Mindezt úgy képzeljük el, mintha egy ikont helyeznénk el a számítógépünk (agyunk) asztalára, így az vész esetén könnyebben előhívható, gyorsabban aktiválható.
– A GO&PLAY kártyák hasznos útmutatóval szolgálnak a személyi biztonság számos területét érintő kérdésekben. Fontos útitársak lehetnek egy utazás, huzamosabb kint tartózkodás, munkavégzés során, de bármelyik francia kártyajáték is játszható vele. A kétszer 55 lapot tartalmazó csomag a Régió játéküzleteiben kapható, de megrendelhető a www.gopkft.hu oldalon keresztül is. A biztonság nem játék! Vagy mégis?