Budapest – Véleménycserét, nemzetközi (a világhálón élőben is követhető) konferenciát szervezett a Baptista Szeretetszolgálat az önkéntes menedzsment helyes gyakorlatáról június 7-én, szerdán. Az EU Aid Volunteers Kezdeményezés keretében elkezdett programokat a segélyszervezet konzorciumi partnerként valósítja meg. Ezek egyebek mellett lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az európai állampolgárok és a humanitárius krízisben szenvedő közösségek együttműködhessenek.

A projekt mintegy négyezer európai állampolgárnak biztosít lehetőséget ahhoz, hogy egy harmadik országban önkénteskedjék, ezen felül a program körülbelül további tízezer önkéntesnek online munkát is kínál. A Technikai Segítségnyújtás program keretében négy szervezet – egyesítve a humanitárius segítségnyújtásban és az önkéntes-koordinációban szerzett szaktudást – technikai asszisztenciát kínál azon európai szervezetek számára, akik a projekt keretében önkénteseket kívánnak alkalmazni. A technikai asszisztencia általános célja, hogy a szervezeteket támogatva „felminősítse” őket egy uniós szabványnak megfelelően.  

Giorgia Bailo, a GVC Italy projektmenedzsere a szerdai konferencia nyitó előadásában elmondta: hat önkéntes programjuk létezik, toborzással és fejlesztéssel egyaránt foglalkoznak. Az EU Aid Volunteers projekt szinte vadonatúj, idejét és tartalmát tekintve is az, szögezte le az előadó.  Kijelentette, a humanitárius segítségnyújtás, a gondozás, a védelem, a negatív következmények csökkentése egyformán feladatot jelent.  A Lisszaboni Egyezmény adta a kezdő lökést, majd 2011-től 2014-ig tesztelték a programot Libanonban és Palesztinában, majd az ott szerzett tapasztalatokat feldolgozták, és felmérték az igényeket. Hiszen ahány ország, annyi szokás: másként kell felkészíteni az önkénteseket a különböző akciókra készülve, miközben figyelni kell arra, milyen különleges készségekre van szüksége a fogadó szervezeteknek az adott feladat elvégzéséhez. „Profikká kell válnunk az önkéntesek képzésének és toborzásának területén”, hívta fel a figyelmet a szakember, aláhúzva a készségek és a képességek fejlesztésének jelentőségét.

Baczkó Zsuzsanna, a Baptista Szeretetszolgálat projektvezetője a kezdeményezés hátteréről beszélt, majd így folytatta: „Az uniós akkreditáció igen magas normákat állított fel a küldő és a befogadó országok szervezetei számára, nekünk segíteni kell őket abban, hogy ezeket a minősítéseket megszerezhessék. A lehetőség 2020-ig nyitva van…” Három különböző pályázati lehetőség is rendelkezésre áll ahhoz, hogy technikai segítséget kaphassanak a fogadó szervezetek a terepmunkát végző önkéntesek elhelyezéséhez és bevetéséhez, ezért a helyi közösségek technikai segítése is fontos. „Kapacitásokat próbálunk bővíteni és segítjük őket abban, hogy megfelelő válaszokat tudjanak adni a helyi feladatok elvégzése során, ehhez pedig európai uniós anyagi források állnak rendelkezésre. Szeretnénk növelni a terepmunkát végző helyi önkéntesek számát és tovább kívánjuk építeni a partneri kapcsolatokat, hiszen ez fokozza a szervezetek életképességét.” Baczkó Zsuzsa arra figyelmeztetett, hogy az önkéntesek sokszor nagyon nehéz, esetenként veszélyes körülmények között dolgoznak, miközben meg kell őrizniük a pártatlanságot és a függetlenséget. 

Valentina Tartari Tunéziából jelentkezett be a világháló segítségével és csatlakozott a konferencia munkájához, ő elsősorban a nők helyzetével foglalkozik. Korábban Nyugat-Afrikában dolgozott, ott szerzett tapasztalatait is felhasználja Tunéziában. Falusias, vidéki környezetben támogatja a nőket, illetve a nőket foglalkoztató vállalkozásokat az iszlám országban.

Marina Mantini a GVC, illetve a kezdeményezés kommunikáció szakembere a láthatóság, átláthatóság, elszámoltathatóság megteremtésének fontosságról szólt. Az EU Aid Volunteers program során a kommunikáció a projektek megvalósítását, a helyi közösségek helyzetbe hozását szolgálja, jelentette ki. Marina filmek bejátszásával, videók bemutatásával támasztotta alá mondanivalóját, a kommunikációs tevékenységet és azok várható hatásait. A lényeg, hogy a humanitárius problémákra érzékennyé kell tenni az embereket – zárta szavait.  

Horváth Sándor rendészeti szakember, egykori békefenntartó, a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági főnöke a missziók során előforduló biztonsági kihívásokról, kockázatokról szólt helyenként tudományos alapossággal. Olyan gyakorlati tapasztalatokról adott számot, amelyek hasznosak lehetnek a külföldi önkéntesek tevékenysége során, felsorolva azokat a feltételeket, amelyeknek meg kell ilyenkor felelni: ilyen például az alkalmazkodás képessége.  A szakember külön hangsúlyozta az önkéntesek küldésének, adott helyszínen való bevetésének biztonsági követelményeit, a vállalható kockázat mértékét. „Első és legfontosabb az emberi élet megóvása”, szögezte le az alapelveket sorolva.     

Katarzyna Tusiewicz (Alianza por la Solidaridad) az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási programjait mutatta be hallgatóságának. Ezekre az EU teljes költségvetésének 1 százalékát fordítja a világ különböző válságövezeteiben – az úgynevezett „elfelejtett” válságövezetekben is, amelyekről a média már nem beszél. A felmérések szerint az uniós polgárok 66 százaléka támogatja a segítségnyújtást, s ért egyet alapvető céljaival. A közös uniós tevékenység egyébként hatékonyabb, mint amikor a tagállamok külön-külön végzik ezt a munkát, jegyezte meg az előadó.

A konferencia folytatásában Fehér Bertalan fotóriporternek, a Baptista Szeretetszolgálat önkéntesének iraki élményeit és tapasztalatait osztotta meg, miközben az eszmecsere résztvevői a helyszínen készült, drámai képeit láthatták a kivetítőn.

Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi igazgatója a segélyszervezet önkéntesekkel végzett munkáját ismertette. Az alapítás óta eltelt 20 év alatt rengeteg ilyen feladatot látott el a szervezet – néha sokakkal, néha egy-egy magasan képzett önkéntes szakemberrel. A tapasztalatok elsősorban belföldiek, például az árvizek pusztításának idejéből datálhatóak. Az igazgató megemlítette a 13. éve megszervezett adventi-karácsonyi Cipősdoboz akciót, hiszen olyankor országosan 200 gyűjtőponton több száz önkéntes áldozza fel szabadidejét a humanitárius célok, adott esetben a legszegényebb gyerekek érdekében. De megemlítette Haitit is, ahol a segélyszervezet önkéntesek segítségével épített és működtet gyermekotthont, iskolát.      

Flavia Pugliese (GVC) Nicaraguából a kivetítő segítségével csatlakozott a konferencia befejező részéhez megemlítve, hogy nyolc működő tűzhányója van a világ egyik legszegényebb országának, ahol sok a súlyos vihar és gyakori az aszály is, jócskán ki van tehát téve a természeti katasztrófáknak. Flavia helyi partnerek közreműködésével elsősorban az emberi jogok kérdésével foglalkozik, de tevékenykedik a katasztrófa-védelem területén is. Tevékenysége során igen sok önkéntessel dolgozik együtt, részt vett felkészítésükben, s ezeket a tapasztalatokat osztotta meg az idő adta keretek között a konferencia résztvevőivel.      

„A világnak ma számos új és meglévő humanitárius kihívással kell szembenéznie. Soha nem volt még ilyen magas azoknak a száma, akik otthonukat elhagyni kényszerültek. Világszerte 65,3 millió ilyen ember él, közülük mintegy 21,3 millió a menekült. A kényszerű elvándorlás elsődleges oka a fegyveres konfliktus és az üldöztetés, azonban egyre erősebb a klímaváltozás hatása is a népvándorlás, halálozás és az emberi szenvedés okozói között. Becslések szerint 2009 óta minden másodpercben egy embernek el kell hagynia az otthonát valamilyen természeti katasztrófa miatt, több mint 22,5 millió ember költözött el a klímaváltozás vagy időjárással összefüggő történés következményeként.”