A két intézmény jelenleg negyven-negyven engedélyezett férőhellyel működik. A segélyszervezetnél menedéket kapott családok többsége Szomáliából, Palesztinából, Szudánból, Elefántcsontpartról, Etiópiából vagy Afganisztánból érkezett. Többen családegyesítésre várnak, de akadnak közöttük olyan nők is, akik áldott állapotban érkeztek Magyarországra: a megszületett gyermek ilyenkor egy ideig „ismeretlen állampolgárként” szerepel a nyilvántartásban, majd kérelemre, a szükséges formaságok elintézése után kaphatja meg az anya státuszát, azaz a menekült, vagy az oltalmazott státuszt.

A Családok Átmeneti Otthonaiban (CSÁO) élő emberek nem a ma ismert, tavaly nyáron Európa felé indult nagy menekülthullámmal érkeztek. Bár van közöttük olyan, aki idővel más országba távozik, döntő többségük Magyarországot képzeli el új hazájának, nálunk keres megélhetést, munkát. Jelenleg akad köztük például képzett szülésznő, tanár, rádiós szakember, teológus, mezőgazdász is. Többen tanulnak, az egyik etióp családhoz tartozó nagyobbik fiú az Óbudai Egyetem hallgatója. A velük dogozó szociális munkatársak szívesen mesélnek arról az afgán kislányról, akivel gyakran szavalták együtt a Nemzeti Dalt, vagy a Himnuszt. A CSÁO-kban igyekeznek otthonos, élhető és feszültségektől mentes körülményeket teremteni, ennek érdekében február 12-én, pénteken például közös farsangot ünnepelnek majd az intézmények lakói.

A CSÁO-k magyar gyermekvédelmi intézmények, működésüket az 1997. évi XXXI-es számú, úgynevezett gyermekvédelmi törvény szabályozza. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi egyezményekkel összhangban a menekülteket és az oltalmazottakat a magyarországi menekültügyi törvény alapján ugyanazok a jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, kivéve, hogy az országgyűlési választásokon nem szavazhatnak.  A CSÁO-k egyébként egyfajta hídszerepet látnak el a menekülttábori ellátás és az önfenntartás között, hiszen az ott lakó családoknak bevételeik függvényében hozzá kell járulniuk ellátásuk költségeihez, térítési díjat fizetnek, az elfogyasztott élelem alapanyagait maguk szerzik be. A Baptista Szeretetszolgálat munkatársai igyekeznek őket az ügyintézésben is mielőbb önállóságra bírni.  

A CSÁO-kban a segélyszervezet alapvetése szerint „valódi” menekülteknek nyújtanak oltalmat és menedéket, azaz olyanok élhetnek a Baptista Szeretetszolgálat két intézményében az állami támogatás lehetőségével, akik valóban életüket mentve, háborús zónákból érkeztek. Jelenleg van közöttük olyan afrikai anyuka, akinek hazájában még ma is hagyomány a nők megcsonkítása, amin ő is átesett.  Egy elefántcsontparti család férfi tagját pedig törzsi hovatartozása miatt üldözték, felgyújtották a házát és a földjeit, majd az életére törtek. A családja később követhette őt Magyarországra.    

 A Baptista Szeretetszolgálat 2014 májusában nyitotta meg a Családok Átmeneti Otthonait, azóta ez a tevékenység nemzetközi elismertségre tett szert hazánkban a Helsinki Bizottság, a Menedék Egyesület és az UNHCR, azaz az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szerepvállalása mellett. A segélyszervezet e munkáját már külföldi egyetemeken tanulmányozzák és példaként említik: legutóbb Belgiumban történt ez így.